Bábrakadabra Bábszínház

A mesékről

2016. május 16. - Bábrakadabra

NÉPMESÉK:

A világ bármely tájáról származnak is a népmesék, az alapmotívumok mindig nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ilyen például a meseszámok használata, az ismétlődés, a jó és a gonosz küzdelme, a „legkisebbek” diadala és az állatok beszéde. Hozzám a pszichoanalitikus irányzat álláspontja áll a legközelebb, mely szerint a népmesék azért hordoznak hasonló motívumokat, mert a lelki folyamatok, az ember belső szükségletei, amikből a mesék erednek, minden földrészen egyformák.

A népmesék négy nagy kategóriába sorolhatók: állatmesék, tündérmesék, novellamesék és legendamesék. A két előbbit emelném ki, mert sem a novella-, sem a legendamesék nem alkalmasak bábszínházi feldolgozásra.

ÁLLATMESÉK:

„Állatmesének nevezünk minden olyan mesét, amelyben az állatok az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek, anélkül hogy ezáltal akár a mese emberszereplőiben, akár a mese elmondójában vagy hallgatójában a csoda érzetét keltenék, vagyis azt a benyomást, hogy ők most valamely természetfeletti jelenség részesei.” (Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Szekszárd, 1999.)

Piaget szerint a gyermekek gondolkodása 10-12 éves korig animisztikus marad. „…a nap él, mert fényt ad, (…) a kő azért él, mert amikor legurul a lejtőn, mozog. (…) a patak akarattal rendelkező élőlény, mert a víz folyik benne. A napban, a kőben, a vízben ezek szerint szellemek laknak, melyek nagyon hasonlítanak az emberekhez, tehát ember módra éreznek és cselekszenek is.” (Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina Kiadó, Budapest, 1985.)

Az állatok mindig valamilyen fő tulajdonság képviselőjeként jelennek meg a mesékben, és erkölcsi példázat szereplőiként vannak jelen. Az állatmesék gyakori témája a „többet ésszel, mint erővel” tétel bizonyítása. 

Másik fontos típusa az eredetmagyarázó mesék, amik a közismert, tényszerű dolgok okát kutatják. Ismert jelenségekre kapunk tréfás magyarázatot, erkölcsi példázat nélkül. Pl.: A macska meg az egér barátsága, Miért rövid a nyúl farka?A magyar állatmesék legkedveltebb alakjai: róka, farkas, medve, nyúl, sün, kutya, macska, kakas, ló, egér, béka, oroszlán. Híres magyar állatmesék például a Kacor király, A farkas és a róka és A legerősebb állat.

TÜNDÉRMESÉK – VARÁZSMESÉK:

A tündérmesék főszereplői rendszerint emberek. Az állatok itt varázslatos segítőtársként, vagy hátráltató gonoszként jelennek meg. A tündérmesék legtöbbször valamilyen vággyal vagy veszteséggel kezdődnek, aminek megoldására a főhősnek (aki rendszerint a legkisebb, a leggyengébb, vagy akiben legkevésbé bíznak) veszélyes útra kell indulni és próbákat kell kiállni. A befejezés mindig boldog: megtalálja a szerelmet és elnyeri a királyságot. 

A tündérmesék jellemző szereplői a természetfeletti, vagy emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező lények, csodálatos segítőtársak és varázstárgyak. Pl: három/hét/kilenc/tizenkét fejű sárkány, boszorkány/vasorrú bába, jó tündér, táltos paripa, terülj-terülj abroszkám, mindent járó malmocska.

Kedvelt magyar tündérmesék a Király kis Miklós, A hétszépségű királykisasszony, A mosolygó alma és A papucsszaggató királykisasszonyok.

KLASSZIKUS MESÉK ÉS MESEMONDÓK:

A 16. század során jelent meg az igény a népmesék megmentésére. Ebben az időszakban összegyűjtötték és átírták az ismertebb népmeséket. A törekvés legjelentősebb alakja a francia származású Charles Perrault, aki először adta ki nyomtatott formában a népmesei eredetű műveket. Ebből a kötetből maradt ránk a Csipkerózsika, a Hamupipőke, a Hófehérke, a Piroska és a farkas, A csizmás kandúr és a Hüvelyk Matyi is.

A népmesék műmesékké alakításának két nagy alakja Jakob és Wilhelm Grimm voltak. Munkájuk során a több verzióban fellelhető meséket eggyé gyúrták, miközben igyekeztek megőrizni a mesék eredeti hangulatát, nyelvezetét. Legismertebbek a Holle anyó, A békakirály, A brémai muzsikusok, A farkas és a hét kecskegida.

Hans Christian Andersen még szélesebb paletta kínálatát használta meséi megírásához. Az európai mesevilágon túltekintve a keleti mesék jellemző motívumai is megtalálhatók meséiben. Tőle származik többek között a Borsószem hercegkisasszony, A vadhattyúk és A repülő láda. Sokszor élt a megszemélyesítés eszközével, meséi főszereplői gyakran tárgyak. Két leghíresebb tárgymeséje A rendíthetetlen ólomkatona és A teáskanna.

A legnagyobb életművet hátrahagyott magyar mesemondó Benedek Elek. Az ő nevéhez fűződik a Magyar mese-és mondavilág öt kötete. Ezekből további válogatáskötetek készültek, pl.: Többsincs királyfi, Világszép Nádszál kisasszony. Másik nagy műve a négy kötetes Csodalámpa sorozat, ami harminchét nép százhúsz meséjét tartalmazza. Ezek a Kék -, a Piros -, az Ezüst - és az Arany mesekönyv-ek. 

A fenti felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, csak a legfontosabb állomásokat említve. A magyar mesemondók közül nem feledkezhetünk meg Arany Lászlóról, Móra Ferencről és Illyés Gyuláról sem.